- Tizenöt év - bár történelmi távlatokban nem hosszú idő - egy toborzó iroda életében számos változást hozhat. Hogyan változott a toborzóiroda és egyúttal a toborzó rendszer feladatköre és tevékenysége az évek során?

 - Talán mondanom sem kell, hogy a Magyar Honvédség életében nagyon fontos változást hozott 2004. november 3-a, amikor is az addig meglévő hadkötelezettségen alapuló tömeghadsereg helyett megkezdődött a haderő hivatásos jellegének kialakítása. Az önkéntes haderő rendeltetésszerű működésének egyik legfontosabb tényezője, hogy mindig álljon rendelkezésre a megfelelő személyi állomány. A professzionális honvédség ugyanis csak akkor tudja ellátni különleges funkcióját, az ország védelmének biztosítását, ha megfelelő felkészültségű egyenruhás szakemberekkel, katonákkal rendelkezik. Ez teljesen új alapokra helyezte a katonai toborzás rendszerét, amelynek kialakítása már korábban megkezdődött. Ennek a folyamatnak volt az egyik meghatározó eleme az egységes látványterv alapján kialakított toborzó irodák létrehozása, köztük 2001-ben, az országban másodikként átadott debreceni iroda épülete. A korszerűen kialakított toborzó irodánk jól felszerelt, ahol több alkalommal ülésezett a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzata vagy rendkívüli osztályfőnöki órát tartottunk középiskolai tanulók részére. Ráadásul a kialakított tanterem rész szintén nagyon jól hasznosítható, többször helyet adott különböző kiállításoknak, például missziós fotókiállításnak, katonafestők kiállításának, a Helyőrségi Klub Hagyományőrző Szakkör kiállításának, az I. világháború centenáriuma alkalmából szervezett vagy a II. világháborús technikai eszközöket bemutató kiállításoknak.
A toborzásra rátérve a kezdeti években a legfontosabb feladatként biztosítania kellett a rendszernek, hogy a sorkatonákat fokozatosan felváltsák a szerződéses katonák. Ezt követően az alapvető cél mindig is az volt, hogy a honvédség folyamatosan rendelkezzen megfelelő létszámú humánerő utánpótlással. Emellett azonban időről-időre új feladatok, kihívások jelentek meg a katonai toborzásban, így a debreceni toborzó iroda állományának feladatkörében is. Ilyen volt például az NFTC (NATO Flying Training in Canada), azaz a pilótaképzési program, melynek keretében a Debreceni Egyetem vezetése, a Hallgatói Önkormányzat és a Karrierközpont támogatásával minden tájékoztatási csatornán információkat juttattunk el a felsőoktatásban tanulóknak a jelentkezési feltételekről, a felvételi eljárásról, a képzési programról és annak felépítéséről. Az egyetemi rendezvényeken, gólyatáborokban szervezett csoportos tájékoztatók mellett a kollégiumi épületekben működő zárt láncú televízió rendszer, a könyvárakba eljuttatott tájékoztató anyagok, az egyetem saját kiadású folyóiratában megjelent cikkek és a NEPTUN rendszeren eljuttatott üzenetek segítségével értük el a hallgatókat. Az alapos munkának köszönhetően 88 fő jelentkezett megyénkből a képzési programra, akik közül 8 fő alkalmas minősítést kapott.
A toborzás rendszerében a kezdetektől fogva fontos szerepet tölt be az ifjúságnevelés, mely a 15 év során többször is módosult, más-más program keretében valósult meg. A 2000-es évek közepén még a Bevetés Klub, manapság pedig az Országos Haditorna Versenyek, illetve a nyári honvédelmi táborok szolgálják ezt a célt.

Fontos mérföldkő volt az is, hogy négy évvel ezelőtt, az önkéntes tartalékos rendszer fejlesztésével tovább bővültek feladataink. A katonai toborzók tevékenysége közé került a célcsoportok elérése, megszólítása, részletes tájékoztatása, a jelentkezők felvételi eljárásának lefolytatása és a szerződéskötések előkészítése is.
Büszkén mondhatom, hogy a toborzók szakmai munkájának valamint a helyi és a regionális média támogatásának köszönhetően ma már a hajdú-bihari lakosok jelentős része tudja, hogy a katonai tanintézeti képzések széles palettája továbbtanulási lehetőséget, karriert, egzisztenciát, a szerződéses katonai szolgálat munkát, megélhetést biztosíthat az arra alkalmas pályázóknak. Azzal is tisztában vannak megyénkben az állampolgárok, hogy aki pedig civil foglalkozását megtartva, vagy tanulmányainak folytatása mellett akar részt venni a honvédség életében, tenni a honvédelem ügyéért, azok számára a legújabb szolgálatforma, az Önkéntes Műveleti Tartalékos szolgálat nyújt különleges lehetőségeket.

 - Az új kihívások új módszereket követelnek meg. Milyen eszközöket vetnek be a fiatalok megnyerésére?

- Fontosnak érzem megemlíteni, hogy az eredményes munkánkat nagymértékben segíti az iroda munkatársainak felkészültsége és alázata. Az állomány a katonai toborzás törvényi hátterét jól ismeri, önképzésükre folyamatosan nagy figyelmet fordít, és többéves csapatszolgálat során szerzett tapasztalattal tudja tájékoztatni a célcsoportokat. A szakmai ismeretek bővítése mellett rendszeres volt a toborzók kommunikációs készségeinek fejlesztése, akik ezen kívül végigjárták a nagyobb létszámot foglalkoztató katonai szervezeteket, a kiképző bázist, ahol munkakapcsolatokat építettek, tanulmányozták a körülményeket a minél hitelesebb tájékoztatás érdekében.
A módszerek kapcsán lényeges pont, hogy a célcsoportjaink életritmusához igazodva szervezzük és látogatjuk a különböző rendezvényeket. A legnagyobb cégek mellett ott vagyunk az állásbörzéken, pályaválasztási kiállításokon, ezen kívül megjelenünk minden olyan társadalmi, kulturális és sport rendezvényen ahol nagy tömegek jelennek meg és lehetőség nyílik a hiteles tájékoztatásra, a haderő által kínált lehetőségek bemutatására. A másfél évtized során a hajdúsági toborzók által szervezett és látogatott 341 rendezvény közül külön említést érdemelnek az évente megrendezett pályaválasztási kiállítások, a Lövésznapi Juniálisok, a Debreceni Simonyi Napok, állásbörzék az egyetemen, vagy a munkaügyi szerveknél, valamint a saját szervezésű „Légi harcok Magyarország felett” elnevezésű számítógépes szimulátoros bemutatók, versenyek, előadások a kísérő programokkal. Ez év tavaszától pedig a Debreceni Mihály Napi Nagyvásáron is megjelennek a toborzók az MH 5. Bocskai István Lövészdandár katonáival együttműködve.
Igyekszünk minél több emberhez eljuttatni a katonai szolgálatvállalás lehetőségét, melynek egyik leghatékonyabb eszközei a csoportos tájékoztatók. Nagyon jó és szoros szakmai kapcsolatot ápolunk a megyei munkaügyi szervekkel, melynek révén a toborzók folyamatosan tájékoztatni tudják az álláskeresőket. Lehetőségünk van például a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya által szervezett OKJ-s tanfolyamokon részt vevők közvetlen tájékoztatására is, illetve heti egy alkalommal kihelyezett ügyfélszolgálatot működtetünk Debrecenben a foglalkoztatási főosztály épületében és havi rendszerességgel a járási székhelyeken lévő foglalkoztatási osztályok irodáiban is. Emellett természetesen az éves iskolalátogatási tervnek megfelelően a megye köznevelési intézményeiben ősszel és tavasszal pályaorientációs előadásokat tartunk, illetve gyakran megjelenünk a különböző iskolai rendezvényeken, DÖK napokon, pályaválasztási kiállításokon. Újabban azonban – lépést tartva a technikai fejlődéssel - gyakran alkalmazzuk üzeneteink továbbítására a különböző közösségi oldalakat és az álláskereső portálokat.

Véleményünk – és tapasztalatunk – szerint nagyon fontos a sport és a toborzás kapcsolata, ezért igyekszünk számos olyan sportrendezvényt szervezni, amellyel egyrészt megmozgatjuk a lakosságot, másrészt lehetőség van népszerűsíteni a Magyar Honvédséget. Ebből a szempontból mindenképp kiemelendő az idei év egyik legnagyobb toborzó rendezvénye, a parancsnokság által szervezett Toborzó Országfutás 2016., melyből munkatársaimmal 165 kilométer teljesítése mellett, 3 toborzó rendezvényt és 3 koszorúzással egybekötött megemlékezést készítettünk elő. Emellett 2005-ben, a Magyar Olimpiai Bizottság megalakulásának 110. évfordulója alkalmából a debreceni toborzók készítették elő és teljesítették azt a váltófutást, amely Debrecenből indult és Budapesten az Olimpiai Emlékparkban ért véget. Ezen kívül 2008. óta – amikor is Toborzó Irodánk épülete felvette barbácsi és vitézvári báró Simonyi József ezredes nevét – minden évben megrendezzük a maratoni, negyvenkét kilométeres távú toborzó emlékfutást a Hajdúnánás – Hajdúdorog – Hajdúböszörmény – Debrecen közötti útvonalon.
Az is nyugodtan kijelenthető, hogy mindennapi munkánk megkerülhetetlen tényezője a média szerepe. Az elmúlt 15 évben megszámlálhatatlan mennyiségű híradáson, tudósításon, rádiós interjún, illetve stúdióbeszélgetésen keresztül tudtuk megszólítani és tájékoztatni a lakosságot. Ebben szerencsére tényleg partnerre találtunk a helyi és regionális médiumok munkatársainak személyében, akik a kezdetektől fogva mellénk álltak és segítették a toborzást.

 - Színvonalas rendezvénnyel ünnepelték a 15 éves jubileumot, ahol számos együttműködő kapott elismerést. Mennyire fontos az ő szerepük?

- Bátran kijelenthetem, hogy az évek folyamán nagyon jó kapcsolatot alakítottunk ki a civil szervezetekkel, önkormányzatokkal, egyéb más hatóságokkal, tanintézményekkel, ami nagyban segíti az eredményes munkát. Felsorolni is nehéz, mennyi mindenki segíti a katonai toborzás ügyét a megyében. Talán a teljesség igénye nélkül kiemelhető a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya, a Debreceni Egyetem, a Derecskei I. Rákóczi György Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium, a Debreceni Közterület Felügyelet, a Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézete, a Pro Patria Alapítvány Simonyi Óbester Regionális Szervezete, Bocskai István Bajtársi Egyesület, a Debreceni Honvéd Sport- és Diák Sportegyesület, a Szent László Hadosztály Honvéd Hagyományőrző Egyesület, valamint a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Debreceni Szervezete. Emellett óriási segítség – és egyben lehetőség – számunkra az, hogy Debrecenben működik az ország egyetlen katonai középiskolája, a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium. Ezúton is köszönjük mindazt az együttműködő támogatást, amit az évek folyamán nyújtottak nekünk, és reméljük, hogy ez a jövőben is hasonlóképpen fog működni.

 - A jubileumi eseményen Vanyur Tibor ezredes eredményesnek értékelte a debreceni toborzók elmúlt másfél évtizedes munkáját. Mit takar ez az eredményes munka a számok nyelvén?

 - Szerencsére a kifogástalan munkának és az együttműködő szervezetektől kapott támogatásnak számokban is kimutatható eredménye van. Évente átlagosan mintegy 2000-2200 fő keresi fel a debreceni Toborzó Iroda ügyfélszolgálatát, és – ahogy az a központ parancsnokának tájékoztatójában is elhangzott – az elmúlt másfél évtizedben 22 alakulathoz összesen 1733 szerződéses katona bevonulására került sor Hajdú-Bihar megyéből. A bevonulók közül középfokú végzettséggel 1362-en, diplomával pedig 113-an rendelkeznek, az alapfokú végzettségűek aránya mindössze 14,9 százalék volt. Az állomány életkor szerinti megoszlása is fontos mutató lehet, hiszen a szerződést kötött állomány mindössze 8,19%-a (142 fő) idősebb 36 évesnél, 50%-uk (867 fő) 25 év alatti, a többiek (606 fő) 26-35 év közötti életkorúak. A bevonult állomány mintegy 5%-a (86 fő) a hölgyek köréből került ki. Az elért eredmények összegzése kapcsán büszkén mondhatom, hogy 2009. május 4-én a hajdúsági toborzók elsőként érték el az ezredik bevonulót, melyet az elmúlt év januárjában már az 1500. önként jelentkező katonánk szerződéskötése követett. Az Önkéntes Műveleti Tartalékos rendszer népszerűsítése, a létszámkeret feltöltése kapcsán is jó eredményeket tudhatunk magunkénak. Eddig 480 fő kötött irodánkban önkéntes műveleti tartalékos szerződést, akik közül a többség, 274 fő katonai tapasztalattal nem rendelkezik, azaz civil állampolgár. Ebben a létszámban a legjelentősebb arányban a 210 fő tanulói jogviszonnyal rendelkező középiskolai tanuló, illetve felsőfokú tanulmányokat folytató hallgató van jelen. A honvédtiszt, illetve altiszt képzésre, illetve a pilótaképzési programra az eltelt 15 év során 1226 fő jelentkezett megyénkből.  

- Milyen tervek vannak a jövőre nézve, mi az, amivel elégedett lenne a 20 éves jubileumi ünnepségen.

 - Folytatjuk a megkezdett munkát, azokat a már bevált és újonnan bevezetett törekvéseket (pl. haditorna versenyek, Iskolai Közösségi Szolgálat), amelyek révén még hatékonyabb munkát végezhetünk. Nagyon remélem, hogy hasonlóan eredményes időszak elé nézünk a következő öt évben is. Ahhoz, hogy ez így legyen, szükség van az elmúlt másfél évtized során szerzett tapasztalatok feldolgozására, új munkamódszerek kidolgozására, új lehetőségek és újabb kommunikációs csatornák keresésére, melyen eljuttathatjuk üzeneteinket a célcsoportokhoz.

Fotó: Várkonyi Zsolt zászlós és a 2. KIK archívumából