„Ne feledd a tért, ahol elestek ők!”

Január 12-én Komárom-Esztergom megyében is megemlékeztek a doni áttörés évfordulójáról. Az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság (MH KIKNYP) tatabányai irodáját Fojtik Ádám hadnagy képviselte a tatai és tatabányai koszorúzásokon.

10 órakor Tatán a helyi önkormányzat, a tatai Honvéd Bajtársi Klub, és a megye két katonai szervezete, az MH 25. Klapka György Lövészdandár (MH 25. KGYLDD) és az MH KIKNYP tatabányai irodája tartott megemlékezést. A Himnusz dallamai után. Sárközi József nyugállományú ezredes köszöntötte az egybegyűlteket beszédében megemlékezve arról a majdnem ezer tatai és környékbeli katonáról, akik a II. Magyar Hadsereg kötelekében harcoltak, és akik közül csak 72-en tértek vissza 1943 májusában Tatára. Beszédét Keresztury Dezső Sírversével zárta. Ezután Novotni Zoltán, a tatai Református Gimnázium egyik diákja szavalta el egy ismeretlen költő Halottak napja című versét.

Horváth Gábor dandártábornok, az MH 25. KGYLDD parancsnoka ünnepi megemlékezésében felidézte a II. Magyar Hadsereg történetét a frontra való kiszállástól az összeomlásig.

A beszéd után Dr Márkus Mihály nyugalmazott református püspök mondott imát az elesettek lelki üdvéért. A megemlékezés végén az emlékezők elhelyezték koszorúikat, és gyertyát gyújtottak a hősök tiszteletére.

15:00-kor Tatabányán a bánhidai II. világháborús emlékműnél Illyés Gyula: Ne feledd a tért című versével kezdődött az ünnepség, majd Schmidt Csaba, Tatabánya város polgármestere ünnepi beszédében az elesett hősöket állította a mai fiatalság számára is követendő példának, hiszen a hatalmas túlerővel szemben sem hátráltak meg és a végsőkig kitartottak. Végül itt is koszorúzással és gyertyagyújtással ért véget a megemlékezés.

Szöveg: Fojtik Ádám
Fotó: Honvéd Bajtársi Klub Tata és Fojtik Ádám hdgy.

Doni megemlékezés Berhidán

Az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság veszprémi központja évek óta részt vesz Berhida különböző rendezvényein. A kiváló együttműködés jegyében, a doni katasztrófa évfordulójának alkalmából, egy jelenleg is szolgáló katona mondta az ünnepi beszédet a városi rendezvényen.
Fajd Bence hadnagy a Polgármesteri Hivatal dísztermében megtartott ünnepi beszédében méltatta azokat a magyar katonákat, akik hősiességükkel és akaraterejükkel úrrá tudtak lenni a méltatlan körülmények okozta megpróbáltatásokon. A megemlékezés után, a Hősök terén lévő II. világháborús emlékműnél helyeztek el koszorúkat a résztvevők.

A rettenetes megpróbáltatások után hazaérkező honvédek egy életen át tartó traumát szenvedtek el, a szeretteiket elvesztett hozzátartozók évtizedekig tiltott gyásza, a mai napig hat. A sebek begyógyításának egyetlen módja az emlékezés és a főhajtás. A 2. magyar hadsereg katonái egyszerre voltak hősök és áldozatok, akiknek évtizedekig ugyan nem járt tisztelet, tragikus küzdelmüket mégsem fogjuk soha elfelejteni.

Szöveg: Fajd Bence hadnagy
Fotó: Penovác Károly, Fajd Bence hadnagy

75 évvel ezelőtti eseményekre emlékeztek Somogyban

Somogyban is megemlékeztek a doni katasztrófa 75. évfordulójáról. Az 1943 évi eseményeket gyászünnepségekkel, koszorúzással, emlékmisékkel és gyertyagyújtással idézték fel megyeszerte, amelyeken az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság (MH KIKNYP) kaposvári központja is képviseltette magát.

Január 12-én Marcaliban, a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület szervezésében, előadás keretében ismerhették meg a kisváros lakói a doni katasztrófához vezető lépéseket, az eseményeket és a történtek utóéletét. A somogyi katonák többsége a 10. könnyű hadosztály állományában szolgált és a megpróbáltatások ellenére kiemelkedően helytálltak - hangzott el Forgó Ferenc hadtörténeti kutató beszédében. Az előadást Pintér Ferenc népi citeraművész műsora és Juhász Sándor szavalata színesítette. A megjelentek a rendezvény zárásaként gyertyagyújtással emlékeztek a 75 évvel ezelőtti esemény áldozataira, melyen Mészáros Károly őrnagy, érdekvédelmi részlegvezető képviselte az MH KIKNYP-t.
Somogy megye székhelyén, Kaposváron a Mártírok és Hősök Alapítvány január 14-én várta az emlékezőket. A hősök és áldozatok emlékére Tomanek Péter, a Kaposvári Egyházmegye irodaigazgatója celebrált szentmisét a Hősök templomában, azt követően a templom előtti téren Pásztor István nyugállományú ezredes köszöntötte a rendezvény résztvevőit. Az eseményen Gelencsér Attila, országgyűlési képviselő a doni katasztrófa jelképértékére hívta fel a hallgatóság figyelmét: a pusztulás a felelőtlen politikai döntés jelképe, ugyanakkor ez az esemény a hazaszereteté, a bátorságé, önfeláldozásé is. A rendezvény méltóságát emelte a Füredi Rock Szín Kör előadása.

A gyászünnepség zárásaként a Hősök emlékoszlopánál koszorúk elhelyezésével, a doni katasztrófa emlékművénél gyertyagyújtással emlékeztek a somogyi megyeszékhely lakói, a helyőrségben szolgáló katonai szervezetek vezetői, és a nyugállományú szervezetek képviselői a 75 évvel ezelőtti tragédiára. Az MH KIKNYP nevében Horváth Jenő őrnagy, a kaposvári központ parancsnoka helyezte el az emlékezés koszorúját.

Szöveg: Mészáros Károly őrnagy
Fotó: Mártírok és Hősök Alapítvány

A doni katasztrófára emlékeztek Zalaegerszegen

A Nemzetközi Szent György Lovagrend Zala Megyei Priorátusa a MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság Zala megyei irodájával közösen közel félszáz résztvevő jelenlétében emlékezett meg a 75 évvel ezelőtt történt urivi áttörésről, amely végül a teljes 2. magyar hadsereg pusztulásához vezetett.
Gondos Ferenc nyugállományú ezredes, a lovagrend megyei (priorjának) rendfőnökének vezetésével kezdődött a megemlékezés Závodszky István magyar királyi százados és Majoros Kornél magyar királyi repülő főhadnagy emléktáblájánál, ahol elhelyezték a megemlékezés koszorúit.

A délután folyamán az iroda hadisírgondozásért és honvédelmi nevelésért felelős szaktisztje, Lajkó Tibor hadnagy ismertette az áttöréshez vezető történelmi előzményeket a hallgatóság előtt, majd felelevenítette Solymosi István őrmester visszaemlékezését a frontra indulás előtti búcsúzás pillanatairól: ,
,Én a félegyházi állomáson búcsúztam családomtól. Szüleim, testvéreim sírtak. Édesapám, aki 56 hónapot töltött orosz hadifogságban, tisztában volt a jövőmmel, édesanyám szintén. Húgom – 16 évesen – nem vette túl tragikusnak a helyzetet. Drága kis asszonykám, karján a fiunkkal, könnyes szemekkel állt a peronon és mindkettőjüket megcsókolva, meggyőződéssel jelentettem ki: Ne sírj, visszajövök, a jó Isten megsegít mindnyájunkat! Amit mondtam, hittem is…”

Az előadás végeztével a megemlékezők egyperces néma csenddel tisztelegtek az elesett hősök emléke előtt.

Szöveg: Lajkó Tibor hadnagy
Fotó: Ferge László nyugállományú őrnagy