A parancsnokság a honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, mely az MH Katonai Igazgatási és Adatfeldolgozó Központ, valamint az MH Kelet-magyarországi Hadkiegészítő Parancsnokság és az MH Nyugat-magyarországi Hadkiegészítő Parancsnokság megszűnésével jött létre. A 2011-ben alakult MH Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság nem pusztán átvette az említett szervezetek feladatait, hanem azok összefogott, konstruktív irányításába kezdett. A csapatzászlót az új szervezet parancsnokaként Vanyur Tibor ezredes lengette meg először.

Az alakulat a mai nevét 2016 óta viseli, új vezetője pedig 2017 márciusa óta Szűcs Imre ezredes. A parancsnokság a hadköteles személyek nyilvántartása mellett a katonák és honvédelmi alkalmazottak központi nyilvántartását is kezeli. Kizárólagos szerepet töltenek be a toborzásban, azaz a katonai szervezetek személyi állományának feltöltésében, valamint fontos feladatuk a fiatalok hazafias és honvédelmi nevelése, pályára irányítása. A szervezet foglalkozik a nyugállományú katonákkal, katonaözvegyekkel és árvákkal, a róluk való szociális gondoskodással. Az alakulat végzi egyebek mellett a katonai okmányok gyártását és kiadását, valamint a hősi sírok karbantartását is.

Az elmúlt évtizedben folyamatosan bővültek a feladatok és változtak a körülmények, melyek évről évre megújulást követeltek a szervezet tagjaitól. A parancsnokság a kezdetektől nagy figyelmet fordít az állomány szakmai tudásának fejlesztésére és naprakészen tartására, valamint innovatív megoldások kidolgozására. Ilyen volt szervezeti felépítésük végrehajtói szinten történő átstrukturálása is: idén a húsz megyei hadkiegészítő és toborzó iroda szakmai vezetését hét hadkiegészítő és toborzó központ vette át, így a feladatok koordinálása regionálisan, a helyi sajátosságok figyelembevételével valósul meg. 

A legtöbb innováció bevezetésére a kezdetektől a katonai toborzás területén van szükség, amely húsz éves múltra tekint vissza. Az egységes arculattal rendelkező megyei irodák mellett egyre több ügyfélszolgálatot és egyetemi toborzópontot működtetnek, hiszen a mai online világban is fontos a személyes ügyintézés és kapcsolattartás. A pandémia idején az online toborzásra kiemelt figyelmet fordítottak, így ügyfeleikkel Skype-on és e-mailben tartották a kapcsolatot, tájékoztató és motivációs videókat forgattak, új toborzóanyagokat állítottak össze. Közben megújították arculati elemeiket is: új sajtófalak, molinók, roll-upok és merchandising termékeik készültek.

Fontos mérföldkő volt a szervezet életében az Önkéntes Tartalékos Rendszer kialakítása, amely 2012-ben kezdődött és 2017-ben, az önkéntes területvédelmi tartalékos szolgálati forma létrehozásával folytatódott. A katonai toborzók sosem dőlhetnek hátra, ezt bizonyítja, hogy az elmúlt két évben két további tartalékos szolgálati forma is létrejött: a speciális önkéntes területvédelmi tartalékos szolgálat és az önkéntes katonai szolgálat népszerűsítése is új módszerek alkalmazását követelte meg. 

Az alakulatnak a katonai szolgálat kezdetekor és az aktív időszak végeztével is fontos szerepe van, akár önállóan, akár más szervezet alárendeltségében végzi tevékenységét.