Hogyan került kapcsolatba a Magyar Honvédséggel?

Amikor 2013 őszén megkezdtem a tanulmányaimat a Kecskeméti Főiskola (a Neumann János Egyetem jogelődje) Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Karán, gépészmérnöki alapszakon, meg sem fordult a fejemben, hogy valaha katona leszek. A tartalékos szolgálati formára édesanyám hívta fel a figyelmemet, aki önkéntes műveleti tartalékosként szolgált. Megtetszett a lehetőség, kalandnak, kihívásnak éreztem, ezért jelentkeztem. A négy hetes alapkiképzés a tavaszi vizsgaidőszakot követően, nyáron zajlott, amin a legkülönfélébb szakokon tanuló egyetemi hallgatókkal együtt vettem részt. Életre szóló élmény volt, hogy – még ha csak rövid időre is, de – bepillantást nyerhettem a civilek elől egyébként elzárt világba. A kiképzést követően úgy gondoltam, hogy a továbbiakban már nem biztos, hogy lesz lehetőségem egyenruhát húzni. Az egyetemi évek végéhez közeledve azonban megismertem a Honvédelmi Minisztérium Mészáros Lázár ösztöndíját. A lehetőség havonta folyósított összeget, valamint a diploma megszerzését követően biztos munkahelyet foglal magában a Magyar Honvédség állományán belül, ennek fejében minimum annyi ideig kell kötelezően aktív állományú szolgálatot teljesíteni, amennyi ideig az említett ösztöndíjban részesül a hallgató. Esetemben a kötelező szolgálatteljesítési időt nagyjából másfél évre becsültem. Mérlegeltem a lehetőségeket és a feltételeket, majd benyújtottam a jelentkezésemet. Innen egyenes út vezetett ahhoz, hogy a diplomám megszerzését követően megkapjam az első szerződéses beosztásomat, az MH Logisztikai Központ Technológiai Igazgatóság Kutatás-fejlesztési, Tudományos és Szabványosítási Osztály mérnök tisztjeként, 2018 márciusában. 2019 januártól a kutatás-fejlesztési terület átkerült az MH Modernizációs Intézethez, így ott folytattam a pályámat. Később az MH Logisztikai Központ Haditechnikai Főnökség páncélos-gépjárműtechnikai szakterületére kerültem, mert úgy éreztem, hogy utóbbi tevékenysége közelebb áll az egyetemen elsajátított műszaki ismereteimhez. A szervezeti átalakításkor sem változott a beosztásom, a megalakulás óta az MH Tartalékképző és Támogató Parancsnokság mérnök tisztje vagyok.

Milyen feladatai vannak?

Jelenleg elsősorban a Toyota Hilux gépjárművek karbantartásával, javításával, a járműtípussal összefüggő központi logisztikai feladatokkal foglalkozom, de a koronavírus okozta járványhelyzet alatt például ózongenerátorokat is kellett beszereznem, illetve foglalkoztam járműflotta-bérléssel is. A munkámban könnyebbség a szakmai végzettségem, például műszaki leírások megfogalmazásánál, mind szolgáltatások, mind eszközök, mind fenntartási anyagok beszerzésekor.

A Magyar Honvédségben képzeli el a jövőjét?

2020-ban úgy éreztem, habár az ösztöndíjjal járó másfél évet leszolgáltam, szeretnék a kötelékben maradni, ezért kérelmeztem hivatásos állományba vételem. 2020. november 1. óta hivatásos katonaként szolgálok. A Magyar Honvédséggel kötött tanulmányi szerződés keretein

belül közgazdász alapképzésen is tanultam másoddiplomaként, azonban az oklevél kézhezvételéhez egyelőre még egy szakmai középfokú nyelvvizsga teljesítése hiányzik. Úgy gondolom, hogy ilyen végzettségekkel egy szép ívű katonai pályára van lehetőségem, mert sok folyamatot átlátok, sokrétű munkát tudok végezni. Mivel katonai végzettségem nincs, szívesen jelentkeznék a későbbiekben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem mesterképzésére is. Rengeteg lehetőség van a Magyar Honvédségben.

Régóta tervem egy saját vállalkozás indítása - ezért is választottam az egyetemen a vállalkozás-menedzsment szakirányt -, de főállásban mindenképpen szeretnék katonaként szolgálni.

A képzések után most egy egészen más típusú kihívás várja, ha jól tudom.

Igen, 2022. novembertől az Egyesített Balkáni Hadszíntéren teljesítek majd szolgálatot. Az idei év januárjáig egyetemre jártam és nem szerettem volna megszakítani a tanulmányaimat. Azonban a záróvizsga végeztével, amint megláttam az első kínálkozó alkalmat, nem is gondolkodtam rajta, hiszen szakbeosztásra lehetett jelentkezni: szállító századparancsnok leszek Koszovóban, a KFOR központjában. Ezt a fél évet olyan erőpróbának tartom, ami óriási szakmai fejlődésre ad lehetőséget. A legnagyobb nehézséget talán az jelenti majd, hogy egybefüggően sosem voltam ilyen sokat távol a családomtól, hiszen minden hétvégén hazajárok Szegedre.

Nem a szolgálat az egyetlen, ahol szereti a határait feszegetni.

A szabadidőmet szeretem kinn a szabadban eltölteni, ha pedig ez valahogy összefügg a munkámmal, az csak plusz. A katonai teljesítménytúrák jó alkalmat biztosítanak arra, hogy fizikailag és mentálisan is erősítsem magam. A Bocskai Portyát egyedül teljesítettem, a Szent László Meneten az unokatestvérem kísért el. Végigmenni egy-egy ilyen erőpróbán mindig büszkeség, jó érzés számomra. Igénylem a kihívásokat, és az sem gond, ha egyedül kell őket teljesítenem. Sokan azért nem neveznek, mert nincs kivel részt venniük, én azonban nem szoktam másra várni, és ez az élet más területein is jellemző rám.

Hogyan ajánlaná a Magyar Honvédséget a mai fiataloknak?

Kicsit közhely, de ez a szervezet valóban úgy működik, mint egy nagy család. Az én esetemben volt már rá példa, hogy problémám adódott, és amikor szerettem volna megoldani, kiderült, hogy más vonalon már igyekeztek nekem segíteni, ez nagyon jó érzés. Tudom, hogy soha nem vagyok egyedül, bármilyen gond legyen is, és ez nagy érték.

fotó: Dr. Kerekesné Benedek Mária őrgy., Balázs Dávid fhdgy. archívum